Nemzeti Statisztikai Hivatal: A nemzetgazdaság fellendülőben van és javulóban van

Áprilisban az ipari hozzáadott érték a meghatározott méret felett 6,7%-kal nőtt éves szinten, ami 2,2 százalékponttal gyorsabb az előző hónaphoz képest; a havi növekedés 0,97% volt. A három kategóriában a bányászat hozzáadott értéke 2,0%-kal, a feldolgozóipar 7,5%-kal, a villamosenergia-, hő-, gáz- és víztermelés és -ellátás pedig 5,8%-kal nőtt éves szinten. A berendezésgyártás hozzáadott értéke 9,9%-kal, ami 3,9 százalékponttal gyorsabb az előző hónaphoz képest; a high-tech feldolgozóipar hozzáadott értéke 11,3%-kal, ami 3,7 százalékponttal gyorsabb. Gazdasági típus szerint az állami tulajdonú holdingvállalatok hozzáadott értéke 5,4%-kal, a részvénytársaságoké 6,9%-kal, a hongkongi, makaói és tajvani külföldi vállalatoké 6,2%-kal, a magánvállalkozásoké pedig 6,3%-kal nőtt. Termékenként a 3D nyomtatóberendezések, az új energiahordozók és az integrált áramköri termékek termelése 55,0%-kal, 39,2%-kal és 31,9%-kal nőtt. Januártól áprilisig az előírt méret feletti ipari vállalatok hozzáadott értéke 6,3%-kal nőtt éves szinten, ami 0,2 százalékponttal gyorsabb, mint a január-márciusi időszakban. Áprilisban a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index 50,4 százalékon, a vállalati termelésre és üzleti tevékenységekre vonatkozó előrejelzési index pedig 55,2 százalékon állt. Januártól márciusig az előírt méret feletti ipari vállalatok teljes profitja országszerte elérte az 1505,5 milliárd jüant, ami 4,3%-os növekedést jelent éves szinten.

Áprilisban a nemzeti szolgáltatási szektor termelési indexe 3,5%-kal nőtt éves szinten. Ágazatonként az információátvitel, a szoftver- és informatikai szolgáltatások, a lízing és üzleti szolgáltatások, a pénzügy, a szállítás, a raktározás és a postai szolgáltatások termelési indexe 10,8%-kal, 6,1%-kal, 5,4%-kal és 4,3%-kal nőtt, elérve a 7,3, 2,6, 1,9 és 0,8 százalékponttal gyorsabb növekedést, mint a szolgáltatóipar termelési indexe. Januártól áprilisig az ország szolgáltatási szektor termelési indexe 5,0%-kal nőtt éves szinten. Januártól márciusig a meghatározott méret feletti szolgáltató vállalkozások üzemi bevétele 8,5%-kal nőtt éves szinten. Áprilisban a szolgáltatási szektor üzleti aktivitási indexe 50,3%, a szolgáltatási szektor üzleti aktivitási várakozási indexe pedig 57,4% volt. Ezen belül a vasúti szállítás, a közúti szállítás, a postai szolgáltatások, a távközlés, a rádió és televízió, valamint a műholdas átviteli szolgáltatások üzleti aktivitási indexe az 55,0% feletti magas üzleti tartományban helyezkedik el.

Áprilisban a fogyasztási cikkek teljes kiskereskedelmi eladása elérte a 3,569,9 milliárd jüant, ami 2,3%-os növekedést jelent éves szinten; a havi növekedés 0,03%. Telephely szerint a városi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi eladása elérte a 3,102,6 milliárd jüant, ami 2,1%-os növekedést jelent éves szinten; a vidéki fogyasztási cikkek kiskereskedelmi eladása elérte a 467,3 milliárd jüant, ami 3,5%-os növekedést jelent. Fogyasztási típus szerint az áruk kiskereskedelmi eladása 3,1784 milliárd jüant tett ki, ami 2,0%-os növekedést jelent; a vendéglátásból származó bevétel 391,5 milliárd jüant tett ki, ami 4,4%-os növekedést jelent. Az alapvető lakhatási cikkek és néhány továbbfejlesztett árucikk eladása gyorsan nőtt. A meghatározott méretnél nagyobb egységek kommunikációs berendezéseinek, a sport-, szórakoztató termékeknek, a gabona-, olaj-, élelmiszer- és italáruk kiskereskedelmi eladása 13,3%-kal, 12,7%-kal, 8,5%-kal és 6,4%-kal nőtt. Januártól áprilisig a fogyasztási cikkek teljes kiskereskedelmi forgalma elérte a 15 602,6 billió jüant, ami 4,1%-os növekedést jelent éves szinten. Kína online kiskereskedelmi forgalma elérte a 4,411 milliárd jüant, ami 11,5%-os növekedést jelent éves szinten. Ebből a fizikai áruk online kiskereskedelmi forgalma elérte a 3,7356 milliárd jüant, ami 11,1%-os növekedést jelent, és a fogyasztási cikkek teljes kiskereskedelmi forgalmának 23,9%-át teszi ki. A január-áprilisi időszakban a szolgáltatások kiskereskedelmi forgalma 8,4 százalékkal nőtt éves szinten.

A high-tech iparágak beruházásai gyorsan növekedtek januártól áprilisig, az országos állóeszköz-beruházások (a vidéki háztartások nélkül) 14,4401 milliárd jüant tettek ki, ami 4,2%-os növekedést jelent éves szinten; az ingatlanfejlesztési beruházások nélkül a nemzeti állóeszköz-beruházások 8,9%-kal nőttek. Ágazatonként az infrastrukturális beruházások 6,0%-kal, a feldolgozóiparba történő beruházások 9,7%-kal, az ingatlanfejlesztésbe történő beruházások pedig 9,8%-kal csökkentek. Az újonnan épült kereskedelmi lakások eladóterülete 292,52 millió négyzetméter volt, ami 20,2%-os csökkenést jelent éves szinten; az új kereskedelmi lakások értékesítési volumene 2806,7 milliárd jüan volt, ami 28,3%-os csökkenést jelent. Az ágazatonkénti bontásban az elsődleges iparba történő beruházások 1,9%-kal, a másodlagos iparba 13,0%-kal, a tercier iparba pedig 0,3%-kal nőttek. A magánberuházások 0,3%-kal nőttek; az ingatlanfejlesztési beruházások nélkül a magánberuházások 7,2%-kal nőttek. A high-tech iparágakba történő beruházások 11,1%-kal nőttek éves szinten, ezen belül a high-tech gyártásba és a high-tech szolgáltatásokba történő beruházások 9,7%-kal, illetve 14,5%-kal nőttek. A high-tech feldolgozóiparban a repülésbe, űrhajózásba és berendezések gyártásába, valamint a számítógép- és irodai berendezések gyártásába történő beruházások 49,6%-kal, illetve 10,2%-kal nőttek; a high-tech szolgáltatásokban az e-kereskedelmi szolgáltatásokba és az információs szolgáltatásokba történő beruházások 27,6%-kal, illetve 19,9%-kal nőttek. Áprilisban az állóeszköz-beruházások (a vidéki háztartások nélkül) 0,03%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest.

Áprilisban az áruk importjának és exportjának teljes volumene elérte a 3,638,9 milliárd jüant, ami 8,0%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből az export 2076,2 milliárd jüan volt, ami 5,1%-os növekedést; az import 1562,7 milliárd jüan, ami 12,2%-os növekedést jelent. Az importot és az exportot 513,5 milliárd jüanos kereskedelmi többlet ellensúlyozta. Januártól áprilisig az áruk importjának és exportjának teljes összege elérte az 1,38053 billió jüant, ami 5,7%-os növekedést jelent. Ebből az export 7811,3 milliárd jüan volt, ami 4,9%-os növekedést; az import 5994 milliárd jüan volt, ami 6,8%-os növekedést jelent. Januártól áprilisig az általános kereskedelem importja és exportja 5,3%-kal nőtt, ami a teljes import és export 65,1%-át tette ki. A magánvállalkozások importja és exportja 10,7%-kal nőtt, ami a teljes import- és exportvolumen 54,6%-át teszi ki, ami 2,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A gépészeti és villamos termékek exportja 6,9%-kal nőtt, ami a teljes export 59,2%-át teszi ki.

A felmért városi munkanélküliségi ráta januártól áprilisig csökkent, az átlagos felmért városi munkanélküliségi ráta 5,2 százalék volt, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Áprilisban a felmért városi munkanélküliségi ráta 5,0 százalék volt, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző hónaphoz és az előző évhez képest. A helyi regisztrált munkaerő felmért munkanélküliségi rátája 5,1%; a vendégmunkások felmért munkanélküliségi rátája 4,9%, a mezőgazdasági migráns regisztrált munkaerő felmért munkanélküliségi rátája pedig 4,5%. A felmért városi munkanélküliségi ráta 31 nagyvárosban 5,0 százalék volt. Az országos vállalkozásoknál az alkalmazottak átlagos heti munkaideje 48,5 óra.

Áprilisban a nemzeti fogyasztói árindex (CPI) éves szinten 0,3%-kal emelkedett, ami 0,2 százalékponttal magasabb az előző hónapnál; havi szinten 0,1%-kal, ami 1,0%-os csökkenést jelent az előző hónapban. Kategóriák szerint az élelmiszerek, dohánytermékek és alkohol árai 1,4%-kal csökkentek éves szinten, a ruházati cikkek árai 1,6%-kal, a lakásárak 0,2%-kal, a napi szükségleti cikkek és szolgáltatások árai 1,4%-kal, a közlekedés és kommunikáció árai 0,1%-kal, az oktatás, kultúra és szórakoztatás árai 1,8%-kal, az egészségügyi ellátás 1,6%-kal, az egyéb cikkek és szolgáltatások árai pedig 3,8%-kal emelkedtek. Az élelmiszerek, dohánytermékek és alkohol árai közül a friss gyümölcsök ára 9,7 százalékkal csökkent, a gabonaárak 0,5 százalékkal, a friss zöldségek ára 1,3 százalékkal, a sertéshús ára pedig 1,4 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül a mag CPI éves szinten 0,7 százalékkal emelkedett, ami 0,1 százalékponttal magasabb az előző havinál. Januártól áprilisig Kína fogyasztói árai 0,1 százalékkal emelkedtek éves szinten. Áprilisban a nemzeti termelői ár 2,5%-kal csökkent éves szinten, ami 0,3 százalékponttal kevesebb, mint az előző hónapban; 0,2%-kal. Az ipari termelők felvásárlási ára 3,0%-kal csökkent éves szinten, és 0,3%-kal havi szinten. Januártól áprilisig a termelői árak és a felvásárlási árak 2,7, illetve 3,3 százalékkal csökkentek éves szinten. Összességében a nemzetgazdaság zökkenőmentesen működött áprilisban, bár egyes mutatók a rossz ünnepi hónapra, az azonos év bázisára vonatkozó magasabb növekedés lelassult, de az ipar, az export, a foglalkoztatottság, az árak és a főbb mutatók, mint például az általános javulás, az új kinetikus energia fenntartotta a gyors növekedést, a nemzetgazdaság továbbra is lendületben van, pozitív tényezők halmozódnak fel. Másrészt el kell ismernünk, hogy a külső környezet jelentősen összetettebb, súlyosabb és bizonytalanabb, és a gazdaság a tartós fellendülés és javulás ellenére is számos nehézséggel és kihívással néz szembe. A következő lépés a Hszi Csin-pinghez, a kínai sajátosságokat szem előtt tartó szocializmus új korszakához való ragaszkodás, a központi bizottság politikai irodájának konferenciaszellemének teljes körű megvalósítása, a stabilitás javítására irányuló munka mindig hangvételű, teljes és pontos, az új fejlesztési koncepció teljes körű megvalósítása, az új fejlesztési minták építésének felgyorsítása, a magas színvonalú fejlesztés előmozdítására való törekvés, a makrogazdasági politika hatékony végrehajtása, a gazdasági fellendülés lendületének megszilárdítása és erősítése, valamint a gazdaság hatékony, minőségi és mennyiségű, ésszerű növekedésének megvalósításának további előmozdítása.